Miért lettem Fordulópontok- és életrend mentor? - III.rész

/folytatás és befejezés, vigyázat hosszú! De érdemes…/

Amikor az előző blog bejegyzést írtam, a jelenig leírtam az élettörténetemet a weboldal szerkesztőfelületén. Már éppen befejezni készültem, amikor elment az internet kapcsolat, és elveszett az elmúlt 10 év leírása. Jelnek vettem.

Mert valóban nem az ördögöt kell dicsőítenem, hogy micsoda pusztítást végzett még az életemben, hanem a tekintetemet folyamatosan az Úr megváltó, megszabadító munkáján (amit elvégzett a kereszten), az életemben már megnyilvánult áldásain, és az Igén kell tartanom.

"Szánalomra indult országa iránt az Úr, és megkönyörült népén. Így szól népéhez az Úr:

Most már adok nektek gabonát, mustot és olajat, hogy jóllakjatok vele. Nem engedem többé, hogy gyalázzanak titeket a nemzetek. Messze űzöm tőletek az északi ellenséget. Sivár és puszta földre kergetem szét őket: elejét a keleti tengerbe, végét pedig a nyugatiba. Fölszáll a bűze, fölszáll tetemének szaga, bármilyen nagy pusztítást hajtott is végre.

Ne félj, termőföld! Vigadj és örülj, mert nagy dolgokat vitt véghez az Úr! Ne féljetek, mezei vadak, mert kizöldülnek a puszta legelői, mert a fák gyümölcsöt hoznak, a fügefa és a szőlő gazdagon terem. Sion fiai, vigadjatok és örüljetek az Úrnak, a ti Isteneteknek! Mert megadta nektek a szükséges esőt, záport hullat rátok ősszel és tavasszal, mint régen.

Megtelnek majd a szérűk gabonával, bőven ömlik a sajtókból a must és az olaj. Kárpótollak azokért az évekért, amelyekben pusztított a sáska, a szöcske, a cserebogár és a hernyó: az a nagy sereg, amelyet rátok küldtem. Ehettek majd jóllakásig, és dicséritek az Úrnak, Isteneteknek a nevét, mert csodát tett veletek. Nem kell szégyenkeznie népemnek soha többé. Akkor megtudjátok, hogy én Izráellel vagyok, és hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek, senki más! Nem kell szégyenkeznie népemnek soha többé."

/Jóel 2:18-27 RÚF/

Ismeritek Jóél próféta könyvét? Sőt, inkább ezt kérdezem: végig olvastátok már a Bibliát? Nos, két diploma és egyebek ide vagy oda, én 2014-ben, 41 évesen kezdtem olvasni először… Nagyon hálás vagyok, hogy nem veszítettem több időt! Azóta már most olvasom tizedszer, minden évben végig olvasom vagy hallgatom, idén a Tűzbibliát olvasom, illetve a napi sétáim alatt a Holy Bible Bibliaalkalmazást használom, a Revideált Új Fordítást be lehet állítani felolvasó módra, azt az egyik fülhallgatón szoktam séta közben hallgatni.

A kedvencem amúgy a Filippi levél, de nagyon szeretem az előtte található Galata és Efezus leveleket is, ezt a 3 újszövetségi levelet egyszerre szoktam hallgatni.

Az evangéliumok közül János evangéliuma a legkedvesebb számomra.

Én blog bejegyzést akkor szoktam írni, amikor az Úr ihlet erre. Ezért változóak az időpontok, nincs benne olyan kiszámíthatóság, meg marketingfogás, hogy minden x. napon írok. Meg megjelenési időzítés, meg ilyenek. Nem.

Akkor írok, amikor zöld utat kapok fentről.
Igaz, másban is így élem az életem. Most már.

És, hogy hol vannak a gyümölcsök? A szellememben, az elmémben és a szívemben már megtermettek. Kis idő még, amíg a természetes világban is megjelennek, de már azért tudok és merek róla beszélni, mert teljesen bizonyos vagyok a mások számára is láthatóvá válásukban. Az Úr megdicsőíti magát az életemben. Hogy ez milyen érzés nekem? Egyrészt megnyugtató, békességet és biztonságot ad, másrészt még mindig támad a gonosz, napközben is, de főleg reggelente, amikor a gyomrommal a torkomban ébredek. Ilyenkor is az Úrhoz szólok, legelőször hálát adok az adott napért és már előre megköszönöm az aznapra rendelt áldásait, és kérem, hogy segítsen meglátnom az összeset. Mindig imádkozom másokért is, a szeretteimért, az ügyfeleimért és a vendégeimért, az emberekért, akikkel aznap kapcsolatba kerülök, és kérem, hogy egész nap képes legyek az áldás szavait szólni. Mindig imádkozom ismeretlen emberekért is valamilyen oknál fogva, mert olvastam vagy hallottam róluk előző napon és az esti imáim után még reggel is imádkozom értük. Aztán Jézus nevében felveszem az Úr fegyverzetét.

"…Mert testben élünk, de nem test szerint hadakozunk; hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre,…"

/2 Korintus 10:3-5/

"…Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében.

Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben.

Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok.

Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, sarut húzva lábatokra, készen a békesség evangéliuma hirdetésére.

Vegyétek fel mindezekhez a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely Isten beszéde.

Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért; …"

/Efezus 6:10-18/

És akkor elmúlik a reggeli gyomorremegés. És egész álló nap, folyamatosan élő kapcsolatban vagyok az Úrral. Úgy beszélgetek vele, mint ha láthatóan is itt állna mellettem. Pedig nem mellettem áll, hanem előttem megy.

"Ezt mondja az Úr fölkentjének, Círusnak, akinek erősen fogom a jobb kezét, népeket terítek le előtte, és királyok övét oldom meg, kitárulnak előtte az ajtók, nem maradnak zárva a kapuk:

Én megyek előtted, a rögös utat elegyengetem, az ércajtókat betöröm, és a vaszárakat leverem. Neked adom a sötétség kincseit, az elrejtett drágaságokat, hogy megtudd: én vagyok az Úr, aki téged néven szólított, Izráel Istene. Szolgámért, Jákóbért, választottamért, Izráelért szólítottalak neveden; nagy hírnevet szerzek neked, noha nem ismertél. Én vagyok az Úr, nincs más, nincsen isten rajtam kívül! Én öveztelek föl, noha nem ismertél. Hadd tudják meg napkelettől napnyugatig, hogy rajtam kívül nincsen más, én vagyok az Úr, senki más! Én alkottam a világosságot, én teremtettem a sötétséget, én szerzek békességet, én teremtek bajt, én, az Úr cselekszem mindezt.

Egek, harmatozzatok a magasból, hulljon igazság a fellegekből! Táruljon fel a föld, és teremjen szabadságot, sarjadjon igazság is vele! Én, az Úr teremtettem mindezt.

Jaj annak, aki perbe száll alkotójával, bár csak egy a földből készült cserépedények között! Mondhatja-e formálójának az agyag: Mit csinálsz? – és a készítmény ezt: Nem ügyes a kezed!? Jaj annak, aki ezt mondja apjának: Miért nemzettél? – és anyjának: Miért vajúdtál velem?!

Ezt mondja az Úr, Izráel Szentje és alkotója: Kérdőre akartok vonni fiaimat illetően? Parancsolni akartok kezem munkájában? Én alkottam a földet, és én teremtettem rá embert. Az én kezem feszítette ki az eget, minden serege az én parancsomra állt elő. Én indítottam el őt győzelmesen, egyengetem az útját mindenütt. Ő építi föl városomat, és hazaküldi foglyaimat, nem fizetségért és nem ajándékért – mondja a Seregek Ura.

Ezt mondja az Úr: Egyiptom szerzeménye, Etiópia nyeresége és a szebáiak, e nagy termetű férfiak hozzád mennek, tieid lesznek, utánad mennek, megbilincselve vonulnak. Feléd fordulva leborulnak, feléd fordulva imádkoznak: Csak nálad van Isten, nincsen máshol, nincsen más isten! Bizony, te rejtőzködő Isten vagy, Izráel Istene, szabadító! Szégyen és gyalázat éri őket, a bálványkészítők mind gyalázatra jutnak. Izráelt megszabadítja az Úr örökké tartó szabadítással; nem ér benneteket szégyen és gyalázat soha, soha többé.

Ezt mondja az Úr, aki az eget teremtette, ő, az Isten, aki a földet formálta, alkotta és megszilárdította, nem kietlennek teremtette, hanem lakóhelynek formálta: Én vagyok az Úr, senki más! Nem rejtélyesen szóltam, a földnek egy sötét helyén. Nem azt mondtam Jákób utódainak, hogy hiábavaló dolgokban keressenek engem. Én, az Úr, igazat mondok, a valóságot jelentem ki!

Gyűljetek össze és jöjjetek! Lépjenek elő mindazok, akik megmenekültek a nemzetek közül! Semmit sem tudnak azok, akik fából készült bálványokat hordoznak, és olyan istenhez imádkoznak, aki nem tud megszabadítani. Mondjátok meg, adjátok elő, tanácskozzatok csak egymással! Hirdetett-e valaki valaha, jelentett-e ki ilyet az ősidők óta? Csak én, az Úr! Nincs más isten rajtam kívül, igaz és szabadító isten nincsen rajtam kívül.

Rám figyeljetek a föld legvégéről is, és megszabadultok, mert én vagyok az Isten, nincsen más! Magamra tettem esküt, igazság jött ki számon, szavam megmásíthatatlan: Előttem hajlik meg minden térd, rám esküszik minden nyelv, és ezt mondják rólam: Csak az Úrnál van igazság és erő! Megszégyenülve mennek hozzá mind, akik szembeszálltak vele. Az Úr által boldogul, vele dicsekszik Izráel minden utóda."

/Ézsaiás 45:9-25 RÚF/

Szóval, miért lettem Fordulópontok- és életrend mentor?
Mert az Úr erre a döntésre vezetett.

Sem azt, hogy "mit", sem a "mikor"-t, sem a "hogyan"-t, sem a "miből"-t nem én találtam ki.

Én csak engedelmeskedem.

És rendszeresen

• hálát adok azért, hogy végül a Fordulópontok I. könyv 2014.03.25.-én megjelenhetett az apai nagyszüleim örökségéből,
• hálát adok azért, hogy bár többször elestem, mégis felálltam egy több, mint 30 millió forintos adósságból,
• hálát adok azért, hogy bár több ingatlant is elveszítettem, újra megteremtem a saját ingatlanjaimat, és nem csak hiszem, hanem tudom, hogy többet már nem veszítek el,
• hálát adok azért, hogy pár évvel ezelőtt a gyermekeim is befogadták az Urat a szívükbe, hatalmas ajándék és áldás, hogy ők már tinédzserként megtették!,
• hálát adok a férjemért; hálát adok azért, hogy 51 évesen, 2023.05.01.-én megvalósult a nagy álmom: a férjemmel csodálatos esküvő adatott nekünk; hálás vagyok a 36 szerettünkért, akik tanúi voltak a szövetségkötésünknek; hálás vagyok, hogy a küzdelmeink, szomorúságaink ellenére képes voltam "napsütéses menyasszony lenni", a férjemmel mindketten képesek voltunk örömöt, hálát és boldogságot érezni,
• hálát adok azért, hogy a gyermekeim édesapjával és az utánam választott és megteremtett családjával – a válásunk óta eltelt 17 év (2007-2024) minden fájdalmas kihívása ellenére – évek óta kiegyensúlyozott, jóindulatú kapcsolatot sikerült felépítenünk,
• hálát adok azért, hogy a férjem tágabb családja örömmel és jó szívvel befogadott,
• már előre hálát adok azért, hogy a férjem volt felesége, a férjemmel közös gyermekeik és az ő párjaik is befogadnak idővel, bár most még úgy tapasztalom, hogy mindannyiunknak nagyon nehéz és fájdalmas a minket érintő mozaikcsaládos lét, és nagyon lassan haladunk, gyógyulunk,
• hálát adok azért, hogy 49 és 51 éves koromig éltek a szüleim, 50 éves koromig élt a nővérem férje, aki 43 évig volt a családunk része, nagyon szerette a nővéremet, rendkívül okos és jóindulatú ember volt, ezekért is nagyon tiszteltem és tisztelem,
• hálát adok azért, hogy Isten a tenyerén hordozott abban a 1,5 évben is, amely alatt édesapámat (2022 augusztusában), majd a sógoromat (2023 márciusában), majd édesanyánkat (2024 márciusában) elveszítettük,
• hálát adok azért, hogy kibírtam, hogy a nővérem és családja 8 évig nem beszélt velem (2014-2022), és már egyre jobban értem, mindez miért történt,
• hálás vagyok azért, hogy édesapám származási családjával is melegszik a kapcsolatom,
• hálát adok azért, hogy az Úr 2023.12.30.-án arra vezetett, hogy belátható időn belül megnyissam a Fordulópontok Szalont, amit ekkor már láthattam a lelki szemeim előtt, és képessé tett, hogy elkezdjek dolgozni a koncepción, a tervezésen, az összes részleten, amely részleteket ezúttal is csak lépésről lépésre, egyik napról a másikra mutatott meg,
• hálát adok azért, hogy miután alázattal elfogadtam az Úrnak ezt a vezetését a Szalon nyitással kapcsolatban és a "mit"-en kívül nem ismertem az odáig vezető utat, a "hogyan"-t, a "miből"-t, a "kikkel"-t, képes voltam elviselni a sátán órákon belül megérkező, elképesztő, első támadását: 2024.12.30.-áról 31.-ére virradó éjjel, hajnali fél 4-kor a nővérem értesített, hogy édesanyánk állapota válságosra fordult (...),
• végtelenül hálás vagyok a férjemnek a Szalon nyitással egyet nem értése ellenére a mindennemű támogatásáért,
• hálát adok azért, hogy miután édesanyám kicsit jobban lett, 2024 februárjában elutazhattam pár napra feltöltődni az első gyermekükkel, a mi első unokánkkal 7 hónapos várandós menyemmel kettesben,
• hálát adok azért, hogy az egyik akkori munkahelyemen a vezetőim elviselték, hogy több hónapig nem teljesítettem, hálás vagyok azért is, mert ezen a munkahelyen ezt a szituációt megelőzően nagyon sok értéket kaptam,
• hálás vagyok azért, mert a másik akkori munkahelyem, az Immo1 országos ingatlanközvetítő hálózat tulajdonosai annyira bíztak bennem, ami minden képzeletemet felülmúlta, és ez az értékrend, ez az emberi nagyság elképesztően lenyűgözött engem, tovább erősítette a tiszteletemet irántuk; továbbá hálás vagyok azért is, mert ugyanezek a tulajdonosok - bár számítottak rám a gyászaimból való kilábalás után -, tolerálják azt is, hogy nem nekik adom vissza az erőmet, a szolgálatomat, hanem Istennek engedelmeskedem a Fordulópontok Szalonbeli szolgálatommal,
• hálát adok azért, hogy bár édesanyám 2024.03.05. kedden átment a másik világba, 3 nappal később, pénteken este képes voltam örömmel teli izgatottsággal ott állni a Szalon megnyitóján, tudtam a jelenlévőknek örülni; hálás vagyok azért is, hogy a férjem, a lányom, és a gyermekeim édesapja is köztük volt,
• hálát adok azért is, hogy az ekkor már 9 hónapos várandós menyem is egészséges volt,
• hálás vagyok, hogy édesanyám 2024 augusztusában a fiam és a menyem házasságkötésén még jelen lehetett, és még örülhetett, hogy dédunokája születik, 
• hálát adok azért, hogy az első unokánk megszületését a férjemmel a szülőszoba előtt várhattuk - Édes Istenem, milyen erőt adó boldogság volt nagyszülővé válni és azóta is, szülőnek és nagyszülőnek lenni!,
• hálás vagyok azért, hogy a férjem a közös éveinkben minden jelentős családi eseményen mellettem állt és fogta a kezem, akkor is, amikor nem hitt bennem, és én is mellette állhattam és bátoríthattam minden alkalommal, amikor neki volt szüksége a vigaszomra, támaszomra,
• hálás vagyok azért, hogy a férjemmel többször megpróbált kapcsolatunk és házassági szövetségünk sajnos súlyos válságaiból is kimenekített Isten, és a kapcsolatunk, házassági szövetségünk jobb, mint valaha bármikor is volt; hálát adok azért, hogy az Úr ennek megvalósulásához egy 2024 folyamán megismert hívő hölgyet és férjét, Timit és Tibit, valamint ismételten a szerzőtársamat, barátomat, Marcsó Csillát küldte,
• hálás vagyok azért, hogy a férjem 4 évig otthont biztosított számomra Mezőkövesden, és azért is, hogy én most már a vágyott városomban, Szentendrén élhetek, miközben bízom benne, hogy hamarosan a férjemmel együtt is itt élhetünk,
• hálás vagyok azért is, hogy a jelenlegi szolgálatomat Isten más embereken, sok tekintetben példaképeken keresztül csiszolta és formálja most is,
• hálás vagyok minden csodálatos ügyfelemért és vendégemért, mindenkiért, akinek adhatok,
• hálás vagyok a Csodalámpa Alapítvány alapítóinak és munkatársainak, hogy én 2012 óta, a férjemmel közösen pedig 2019 óta önkéntesként szolgálhatunk,
• hálás vagyok a csodálatos barátaimért: Anikóért, Bogiért, Csilláért, druszám Editért, Gabcsiért, Líviáért, Melindáért,
• hálás vagyok azokért az emberekért, akik bíztak és bíznak bennem, akik segítettek, támogattak,
• hálás vagyok mindenkiért, aki gáncsolt, aki becsapott, aki lenézett, aki megtaposott - áldást szólok rájuk is, hiszen talán nekik van a legnagyobb szükségük rá,
• hálás vagyok azokért az emberekért is, akiknek a döntéseimmel vagy azok következményeivel én okoztam fájdalmat - nem csak bocsánatot kértem tőlük szemtől szemben, vagy az Úron keresztül, hanem a legnehezebben is túl vagyok: megbocsátottam magamnak, 
• hálás vagyok azért, hogy Isten begyógyította a szüleim okozta sebeimet, véget vetett a veszekedéseik és verekedéseik okozta gyermekkori rettegés visszatérő rémálmainak,
• hálás vagyok édesapámért, aki már nem érhette meg, hogy felnyíljon a szemem, és ne csak nézzek, hanem lássak is; hálás vagyok édesapámnak azért is, hogy elviselte a dühömet, a haragomat, a szeretetlenségemet, miközben ő mindennél jobban szeretett engem, de én erre csak mindkét szülőm halála után jöttem rá és ez most még nagyon fáj; hálás vagyok édesapám szellemi örökségéért, amelyet egyszer majd talán nyilvánosságra is hozok,
• hálás vagyok édesanyámért, aki világra hozott, úgy, hogy a szüleimnek elképesztő veszteségek után születtem meg és maradtam életben; akit sokáig istenítettem, és a lenyűgöző, példamutató érdemeiért jogosan csodáltam; és hálás vagyok azért is, hogy ki tudott jönni a szívemből a fájdalmam vele kapcsolatban is,
• hálás vagyok, mert már békességben vagyok nem csak édesapámmal, hanem édesanyámmal is, és bár már nem ölelhetem őket, újra szeretem, tisztelem mindkettejüket,
• hálás vagyok a nővéremért, aki oly' sok éven át jelentette az örömöt és a biztonságot számomra; akit szintén nagyon szépnek láttam, mint édesanyánkat; akit fiatal hölgyként - én, a kislány - rajongva csodáltam; akinek a kezét szorongatva sírtam az esküvőjén, hogy elveszítem,
• hálás vagyok minden, de minden érzelmemért, amit megélhettem, minden örömömért és fájdalmamért, minden szárnyalásomért és zuhanásomért, minden emberért, akik az életem része voltak, mentek vagy maradtak, mindenkiért, akik ezután jönnek,
• hálás vagyok azért, mert éppen ezek miatt a felkészítő tapasztalatok miatt váltam annyira megértővé más emberekkel,
• ...és köszönöm Istenem, hogy még meg sem fogantam, amikor már tudtad a nevem, és kiválasztottál, felkészítettél arra a szolgálatra, amelyet most végzek.

Alkalmassá tetted az alkalmatlant, méltóvá a méltatlant.

Minden dicsőség a Tiéd, Uram!
Soli Deo Gloria!